Egyszarvú torta

Az eddigi legmunkásabb tortám elkészültét mutatom most meg. Nem volt piskóta... csak benne :) Előtte persze megkérdeztem a cukrász ismerősöket, mi a véleményük a projectről: Nem lehet megcsinálni! Ha ráérsz vele vacakolni! Úgy nem jó!... és ehhez hasonló véleményeket kaptam. Persze mondtam hogy álló nyakú lovat szeretnék, és hogy egy rúdra építeném fel. Hah, olyan nem lehet a tortában ami nem ehető!- mondták. Már megint: ez a korlátolt magyar felfogás, azt verik bele a cukrászokba itthon hogy ne legyen ehetetlen dolog a tortában. A normál tortáknál oké, na de az ilyen bonyolult formatortáknál ez butaság. Ha nagyon erőlködnék talán megoldanám, na de kérem, mi ez a szemellenzős menet? Ló tortát akarok nem én vagyok a ló!!! Amerikában és másutt is ez sosem volt gond... Erről ennyit. Szóval én megyek a magam fejem után.
Akkor lássuk a nehezét. Haladóknak ajánlom, ez már turbó fokozatos építkezés! Rólam is lefolyt a keresztvíz egy-egy kényesebb mozzanatnál.

Kezdő lépés: Megépítem az egyszarvú nyakát és a fejét tartó emelvényt. A rúd hozzá van ragasztva a kartonhoz. Stabilan kell állnia. Az egészet bevonom frissfóliával hogy ne áztassa el a torta.

Itt tálcán építem, faragom és töltöm a piskótát.

Puncsmasszával körbepakolom a nyakat.

Majd vajkrémmel bevonom. A fej alsó részén ahol nincs piskóta, oda is kell vajkrémet tenni mert az ragasztja a tartóhoz a burkolást.

A burkolást több részletben csináltam, egyszerre nem menne. Először a testét burkolom.

Majd a nyakát. Az illesztéseket a bicepsz tortánál leírt módon dolgozom össze.

A legnehezebb rész: ide csak annyit, sok szerencsét hozzá :)

A sörényét egy feltekert csíkból mintázom, jól lelapítom a simítóval.

Füleket csak a sörény után teszem fel.

Festem a sörényt.

A szemeket is megfestem.

A farkát is burkolom és díszítem

Levél csővel körbenyomom (tejszín) az ülő egyszarvút. Utolsó simításként pedig beleszúrom az előre elkészített és kellően kiszárított szárnyakat. (tylose por van benne). 

Eredmény: